1340 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI a ­személyiségvédelem ezzel járó korlátozottságának mértékét már befolyásolják a konkrét személyhez kötődő körülmények. A személyiségvédelem korlátozottsága már a közhatalmat gyakorlók körében is változik, és értelemszerűen más mércék alakíthatók ki a közvetlen közhatalom-gyakorlással nem járó köztisztséget viselők, illetve az esetileg érintetté váló magánszemélyek esetében. A bírálat fokozott tűrése a közügyek vitáján belül mindenkire kiterjedő általános követelmény, ennek mértéke azonban már speciális mércék szerint alakul. Míg a közszereplő politikusok esetében a szólásszabadság melletti érvek erejük teljében jelentkeznek, addig más érintettek esetben már gyengül az erejük {3236/2018. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [30]}. [40] 3. Jelen ügy tekintetében az Alkotmánybíróság a fentiekben ismertetett korábbi gyakorlata alapján az alábbiakat emeli ki. [41] A magánvádló jelöltként (alpolgármester-jelöltként) mérettette meg magát a 2019. évi önkormányzati választásokon. Ezzel összefüggésben kétségtelenül megállapítható, hogy egy országos vagy helyi önkormányzati választáson jelöltként induló személy aktív szereplője lesz a közügyekkel összefüggő társadalmi párbeszédnek, azaz résztvevője lesz a közügyek vitájának, ezáltal pedig irányadó lesz rá nézve a közéleti szereplőkre vonatkozó magasabb tűrési kötelezettség. A magánvádló az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárásokban következetesen arra hivatkozott, hogy ezen közszereplői minősége a 2019. évi önkormányzati választások időpontjában (2019. október 13-án), meg nem választására tekintettel véget ért, és ezért erre tekintettel ezt követően már nem kellett vele szemben alkalmazni a közéleti szereplőkre irányadó magasabb tűrési kötelezettség tesztjét (tehát az indítványozó által közzétett bejegyzés és hozzászólások időpontjában sem). Ezen állítását valamennyi, az ügyben eljáró bíróság elfogadta és megerősítette. Erre tekintettel az Alkotmány­ bíróságnak arra kellett választ adnia, hogy a választási kampány során kétségtelenül (a magánvádló által sem vitatottan) fennálló közéleti szereplői minősége (meg nem választására tekintettel) valóban megszakadt-e az önkormányzati választások másnapján. [42] Egy választási kampányban jelöltként induló személy tekintetében vitán felül áll, hogy ő a kampányidőszakban aktív szereplője lesz a közéletnek, és a közügyek vitájának. Amennyiben azonban a jelölt nem szerez mandátumot az adott választott testületben, és a későbbiekben sem formál véleményt közéleti kérdésekben, azaz nem vesz részt a közélet vitáiban, akkor természetesen a közszereplői minősége sem maradhat fenn, és így az ő vonatkozásában (a választási időszakot követő állításai és cselekményei tekintetében) a továbbiakban nem fog fennállni a magasabb tűrési kötelezettség. A közügyekkel összefüggő vitákban való véleményformálás, egy választáson induló jelölttel szemben, azonban nem feltétlenül szakad meg egy választás másnapján. A választási kampányban résztvevő jelöltnek a kampány során tett kijelentései, illetve cselekményei, valamint önmagában az ő jelöltként való indulása ugyanis a választási időszakot követően is lehetőséget adhat a közéleti vitáknak (kritizálhatóak maradnak pl. az általa a kampány során elmondottak). Önmagában ugyanis csupán azért, mert a jelölt nem szerzett mandátumot, nem válnak a kampány során elmondott szavai, cselekményei és önmagában a jelöltsége a véleménynyilvánítás általános mércéi szerint megítélhetővé. Ha tehát egy választást követően, a meg nem választott jelölttel szemben, a jelöltségére tekintettel fogalmaznak meg kritikát, akkor azokat nem a véleménynyilvánítás szabadságának általános mércéi szerint, hanem a közügyek vitájában véleményt formáló közéleti szereplőkre irányadó, magasabb tűrési kötelezettséget megkövetelő szempontok szerint kell elbírálni. Ezen bírálat során pedig természetesen figyelemmel kell lenni (különösen büntetőeljárások során) az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozatában foglalt szempontokra is {lásd: 13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [39]}. [43] A fentiek alapján, valamint arra tekintettel, hogy az indítványozó a magánvádlónak a választási kampány során tett cselekményeit és kijelentését kritizálta, valamint egy a kampányban megjelent – a magánvádlóról szóló – cikket osztott meg a közösségi oldalán, megállapítható, hogy az eljáró bíróságok az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos szempontokkal ellentétesen állapították meg az alkotmányjogi panasz alapját képező alapügyben a magánvádló közéleti szereplői minőségét. [44] 4. Tekintettel arra, hogy az eljáró bíróságok nem az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével összhangban döntöttek a magánvádló közszereplői minőségéről, ezért az indítványozó által posztolt tartalmat és az általa közzétett hozzászólásokat sem az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó szempontok szerint ítélték meg, ezért az Alkotmánybíróság a támadott bírósági ítéleteket megsemmisítette.