1658 Az alkotmánybíróság határozatai „IX. cikk (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.” [13] 2. A Ve. hatályos szövege szerint: „2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, […] e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.” III. [14] 1. Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek részben meg­ felel. [15] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. [16] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó az alkotmányjogi panasszal támadott ügyben kifejezetten szerepelt a kifogásolt videóban; azzal szemben (másodmagával) ő terjesztett elő kifogást a HVB-hez, és annak döntésével szemben (szintén másodmagával) ő fordult fellebbezéssel a TVB-hez, valamint felülvizsgálati kérelemmel a Győri ítélőtáblához. A panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz: az indítványozó a rendes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. [17] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek az Alaptörvény IX. cikk (3) és (4) bekezdése vonatkozásában megfelel. [18] Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése vonatkozásában azonban az indítványozó nem adott elő semmilyen érdemi indokolást, így indítványának ezen része nem felel meg a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek, mivel – az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint – az indokolás hiánya {lásd többek között: 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11], 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [10], [13]} az ügy érdemi elbírálásának akadálya. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése vonatkozásában érdemben nem vizsgálta. [19] Az Alkotmánybíróság megállapította egyúttal, hogy a panasz a törvényes határidőn belül, azaz a támadott végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül érkezett [Ve. 233. § (1) bekezdés]. [20] 2. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {erről lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30], illetve 34/2013. (XI. 22.) Indokolás [18], továbbá 5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [16]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. [21] A jelen alkotmányjogi panasszal összefüggésben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény IX. cikk (3) és (4) bekezdése tekintetében alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tekinti, hogy egy nyelvtani szempontból állító kijelentés vonatkozásában a bizonyíthatósági teszttel vizsgálható, azaz adott esetben tényszerűen, objektíven cáfolható tényállítás esetén miként érvényesülhet a véleménynyilvánítás szabadsága. [22] 3. Az Ügyrend 31. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy „az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásáról ­szóló döntés helyett a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozat-tervezetet” terjesszen a testület elé. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az ügyet a befogadási eljárást mellőzve érdemben bírálta el.