2019. 27. szám 1657 az ítélőtáblának nem kellett vizsgálnia, mivel az nem volt az ügy tárgya, és ahhoz a kérelmezők bizonyítékokat sem csatoltak. [8] Mindezek alapján a Győri ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a nyilatkozat egésze, illetve annak valós tartalma alapján megállapítható, hogy a kifogásolt – kiragadott – mondatnak nincs önálló jelentősége, illetve jelentősebb súlya, mindemellett pedig a kijelentés közvetlenül kötődik az érintettek politikai tevékenységéhez, és általánosan minősíti az ellenzék intézmények fejlesztésével kapcsolatos magatartását, ezért az politikai véleménynek tekinthető. A Győri ítélőtábla szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozata szerint, ha egy közügyekben történő megnyilvánulásnak tulajdonítható olyan értelmezés, amely a választópolgárok irányába az érintett politikai szereplő múltbeli vagy jövőbeli alkalmasságára, hitelességére vonatkozó politikai véleményként is értelmezhető, akkor abból kell kiindulni, hogy a kijelentés politikai véleménynek tekinthető. Ha azonban ezen követelmények észszerűen még a kampányidőszakban sem állnak fenn a vizsgált kijelentés tekintetében, azaz az inkább tényállításnak tekinthető, akkor azt a szerint kell megítélni. Jelen ügyben azonban a fentiek szerint úgy ítélte meg a Győri ítélőtábla, hogy a kifogásolt kijelentés politikai véleménynyilvánításnak minősíthető. [9] 1.4. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybíróságoz, és az Abtv. 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének és a IX. cikk (3), valamint (4) bekezdésének sérelmére hivatkozással semmisítse meg a Győri ítélőtábla végzését. [10] Alkotmányjogi panaszának indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint az ítélőtábla végzése elsősorban azért sérti az Alaptörvényt, mivel az nem vette figyelembe, hogy a hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt, márpedig a kifogásolt videón elhangzó kijelentés egyáltalán nem fedi a valóságot. Álláspontja szerint az ítélőtábla indokolása (amely szerint a kijelentés politikai véleménynek tekinthető és annak nincs önálló jelentősége, mivel csak általánosan minősíti az ellenzék intézményfejlesztésekkel összefüggő magatartását) nem helytálló, ugyanis a kifogásolt videó elején megjelenik az indítványozó képmása is, amely miatt az kifejezetten őt tünteti fel negatív színben. Az ítélőtábla végzésének indokolása az indítványozó szerint a józan ész követelményével is szembemegy, és emellett hiányos is, mivel nem ad választ több kérdésre. így pl. arra sem, hogy miért nem tulajdonított jelentőséget az ítélőtábla a kijelentés minősítése során annak, hogy az érintett önkormányzati képviselőjelölt azt állította, hogy az ellenzék „soha, soha nem” támogatta az intézményi felújításokat, holott ez tételesen cáfolható, mivel a jegyzőkönyv szerint az ellenzék megszavazta az érintett iskola felújítását. Úgy véli, hogy egy tényállítást (amely jelen esetben fennáll) nem lehet politikai véleményként értelmezni, mivel azt az ún. bizonyíthatósági teszt alapján meg lehet és kell is ítélni. Mindezek alapján véleménye szerint téves a TVB határozatának alapjogi érvelése, ugyanis a kérdéses állítás bizonyíthatóan hamis tényállítás, ami ezáltal nem áll alapjogi védelem alatt, azt a TVB mégis a véleménynyilvánítás oltalma alá vonta. [11] Az indítványozó szerint az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdéséből az következik, hogy a józan észnek megfelelő értelmezés alapján a jelöltek egy választási kampányban nem folytathatnak hamis tényekkel negatív kampányt. Az alkotmányjogi panasz indokolása szerint az ítélőtábla nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság több releváns határozatát sem, egyúttal azonban tévesen hivatkozott a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatra, az ugyanis egy plakátra és nem egy videóban megfogalmazott kijelentésre vonatkozik, így az abban kimondott megállapítások véleménye szerint jelen ügyben irrelevánsak. Egyúttal azonban azt is kiemelte, hogy a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozattal sem áll összhangban az ítélőtábla végzése, mivel ezen határozat is kimondta, hogy a politikai véleményeknek is vannak határai, és amennyiben a kijelentés az észszerűség követelménye szerint sem köthető az érintett személy múltbeli vagy jövőbeli politikai alkalmasságának megítéléséhez, akkor a tényállításokra irányadó követelmények vonatkoznak rá. Jelen ügyben pedig álláspontja szerint a kifogásolt kijelentés ilyen, cáfolható tényállításnak tekinthető, tehát az nem tekinthető pusztán politikai véleménynek. Úgy véli, hogy összhangban az Alkotmánybíróság 1/2015. (I. 16.) AB határozatával, a kijelentés kifejezetten lejáratásra irányuló kijelentés volt, amely semmiképpen nem állhat alkotmányos védelem alatt. II. [12] 1. Az Alaptörvény indítványban felhívott szabálya szerint: „VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.”