26/04/2023, 16:10 IV/00005/2013 IX. cikk (2) és (6) bekezdése használja. Az internet mint sajtó szabályozásánál mérvadónak tartom a 165/2011. (XII. 20.) AB határozatban kifejtett – és a jelen határozat indokolásában is megjelenő – elvi jellegű tételeket: „A sajtószabadság kiterjed az internetes sajtó tevékenységére is, azzal, hogy az egyéb tömegkommunikációs formákhoz hasonlóan alkotmányossági értelemben az internetes sajtó is szabályozás alá vonható. E szabályozás differenciált megközelítést igényel. Egyrészt az internet mint kommunikációs csatorna az emberi kommunikáció egyre változatosabb formáinak lehetőségét teremti meg, amely formák közül egyre több nyilvánvalóan nem sorolható be a tömegkommunikáció fogalmi körébe, így ezekre nem irányadók a sajtó szabályozásánál meghatározó szempontok. A magáncélú közlések, honlapok, blogok, közösségi portálok stb. nem kezelhetők együtt a tömegek tájékoztatását vagy szórakoztatását célzó internetes újságokkal, hírportálokkal.” (ABH 2011, 478, 508.) [72] Álláspontom szerint már ebből a megfontolásból is arra kellett volna jutnia az Alkotmánybíróságnak, hogy az ügyet nem a sajtószabadság, hanem a szólásszabadság általános joga [Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése] alapján vizsgálja, mivel kiszámíthatatlan joggyakorlathoz vezethet, ha a sajtószabadság adott esetben a sajtó fogalmi körén túl is alkalmazhatóvá válik. A sajtószabadság rávetítését a jelen ügyre azonban még inkább indokolatlanná teszi, hogy a kommentekkel összefüggésben a honlapot fenntartó egyesület – ez esetben – nem is saját tartalmának szerkesztőjeként, hanem csupán az internetes felület üzemeltetőjeként szerepel. [73] Bár a komment nem a blogot üzemeltető szolgáltató (vagyis a jelen alkotmánybírósági eljárásban a panaszos) saját véleménye, a szolgáltató működésére vonatkoztatható lett volna az „információk, vélemények megosztásának joga”, amely a sajtó körén túl is értelmezhető része a véleménynyilvánítás szabadságának, ezért nem csak a sajtószabadság védelmi körében jelenik meg. Az a kérdés, hogy egy ügyben az Alkotmánybíróság a sajtószabadság vagy a szólásszabadság általános joga alapján tárja-e föl az alapjogi összefüggéseket, nagy jelentőséggel bír, hiszen a két jogból bizonyos esetekben eltérő alkotmányossági mércék adódnak. [74] 2. Meggyőződésem szerint az internetes oldal üzemeltetőjének a moderálás nélkül közzétett kommentekért való felelőssége olyan kérdés, amely számos körülmény egyidejű figyelembevételével ítélhető csak meg alkotmányosan, ezért a határozat indokolásának részletesebben kellett volna rámutatnia a releváns alkotmányossági szempontokra. [Az alapjogi mérlegelés összetettségére jó példa az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Delfi kontra Észtország ügyben (64569/09) 2013. október 10-én hozott – jelenleg a Nagykamara döntésére váró – ítélete, amelynek indokolása a konkrét ügy körülményeinek részletes elemzésével támasztja alá a döntést.] [75] A kommentekért való üzemeltetői felelősség körében olyan differenciálásra van szükség, amely alkotmányos egyensúlyt teremt a szólásszabadság és a személyiségvédelem között. A szólásszabadság felől nézve a lényeg az, hogy a felelősség telepítése kifejezze a honlap üzemeltetőjének sajátos, a „szerkesztést” teljes mértékben nélkülöző kapcsolatát a kommenteléshez. Ellenkező esetben maga a kommentelés műfaja lehetetlenülhet el, amely kétségkívül a vélemények tömeges kinyilvánításának a modern technológia által lehetővé tett egyik eszköze. A személyiségvédelem felől nézve pedig a lényeg az, hogy a jogaiban sértett fél a személyiségvédelemhez feltétlenül szükséges jogvédelmet minden esetben igényelni tudja. Álláspontom szerint az alkotmányos egyensúly alapjait a következő distinkciók jelentik. [76] Egyrészt indokolt különbséget tenni a beazonosítható személytől származó, valamint a névtelen kommentek között: ha a kommentelő beazonosítható, akkor a sértett csak akkor perelhetné a moderálást nem alkalmazó honlap üzemeltetőjét (is), ha a neki küldött jelzésre nem távolította el a kifogásolt bejegyzést (ún. „notice and take down” kötelezettség). Ha az eltávolítás megtörtént, akkor nem indokolt az üzemeltető felelősségének megállapítása. [77] Másrészt a nem beazonosítható személytől származó, azaz névtelen kommentek esetében public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/4E4D071867671629C1257B0C00212E7F?OpenDocument 16/20