26/04/2023, 16:10 IV/00005/2013 korlátozása is csak akkor igazolható, ha a cél elérésére alkalmas legkisebb alapjog-korlátozással jár. Az internetes megjegyzések jogsértő tartalmáért való felelősség esetén a legkisebb hátrány megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a moderált kommentekért való felelősség, a jelenlegi szabályozásban a sajtószabadság legkedvezőbb (legenyhébb), a cél elérésére alkalmas korlátozása.” (Indokolás [65]) [82] Az Indokolás korábban deklarálja: „Adott esetben a cél – amit a panaszos sem vitat – a személyiségi jogot sértő közlemények megelőzése vagy eltávolítása.” (Indokolás [64]) [83] A többségi határozat adós marad annak alátámasztásával, hogy – ha a személyiségi jogot sértő közlemény eltávolítása a korlátozás alternatív célja, akkor – a cél elérésére alkalmas legenyhébb korlátozásának miért nem az ún. értesítési-eltávolítási („notice and take down”) eljárást tekinti. (Megjegyzem, az értesítési-eltávolítási eljárásnál szigorúbb, de az oldal fenntartójának feltétel nélküli polgári jogi felelősségéhez képest szintén enyhébb korlátozásnak minősülne a fenntartó másodlagos felelőssége, ti. ha csak abban az esetben felelne a jogsértésért, ha a jogsértő komment szerzője nem lenne azonosítható vagy az oldal fenntartója nem kívánná azonosítani.) Ezeket a szempontokat a többségi Indokolás nem mérlegeli, helyette a következő – véleményem szerint rendhagyó – módon vizsgálja meg az arányosságot: „A moderált kommenteket közlő weboldalak felelősségének arányosságát az indítványozó– panaszos sem vitatja: szerinte azonban indokolt a nem moderált kommentek külön, kedvezőbb kezelése. Az Alkotmánybíróság ezt a különbségtételt nem tartja indokoltnak, így az arányosság kérdése e tekintetben elesik.” (Indokolás [65]). Lényegében ugyanez az érvelés ismétlődik meg konklúzióként: „Ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.” (Indokolás [67]) [84] Álláspontom szerint egyrészt nem kellőképpen megfontolt az indítványozó által az előzetesen moderált kommentek közzétételére vonatkozó felelősséggel kapcsolatban tett állítást (vagy egyszerűen csak nem vitatott helyzetet) az arányossági vizsgálat kiindulópontjának tekinteni és ebből döntő következtetést levonni, anélkül, hogy azt az Alkotmánybíróság külön, szisztematikus szükségesség-arányosság vizsgálatnak vetette volna alá (amellyel kapcsolatban szintén felmerültek volna a cél elérésére potenciálisan alkalmas enyhébb – fent említett – korlátozó eszközök). Másrészt ugyanakkor az előzetesen moderált és nem moderált kommentek közzétételi lehetőségének biztosítása között minőségbeli különbség is van, ugyanis az első esetben felvethető valamiféle, a konkrét közlés tartalma ismeretében hozott tudatos döntés, aminek jelentősége van a szerkesztői felelősség, illetve a híresztelésért való felelősség szempontjából, míg az előzetesen nem moderált kommentek esetében ez a mozzanat hiányzik. Ebből következően az egyik fenntartói magatartással kapcsolatos felelősségi alakzat arányosságának vizsgálatából önmagában nem is feltétlenül lehet a másikra nézve döntő következtetést levonni. [85] 2. Nem alkotmányjogi, hanem tisztán polgári jogi érveléssel, de a fenti megfontolásokhoz hasonló eredményre jutott a Pécsi Ítélőtáblának a Bírósági Döntések Tárában közzétett 2013. márciusi ítélete is (Pf.VI.20.776/2012/5.): „Az interneten hozzáférhető honlap fenntartója (közvetítő szolgáltató) akkor tartozik polgári jogi felelősséggel a honlapra mások által feltöltött ún. kommentek jóhírnevet sértő tartalmáért, ha a tudomásszerzést követően haladéktalanul nem intézkedik a jogsértő tartalom eltávolítása iránt.” [86] Az ítélet indokolása az oldal fenntartójának, illetve szerkesztőjének a komment sérelmezett tartalmának ismeretében hozott döntését tekinti lényeges elhatárolási ismerévnek, és ezáltal az alkalmazott értelmezés – az Ektv. kifejezett hivatkozása nélkül is – gyakorlatilag a értesítésieltávolítási szabálynak megfelelő felelősségi alakzatot érvényesít: „A felperes az alperessel public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/4E4D071867671629C1257B0C00212E7F?OpenDocument 18/20