26/04/2023, 16:10 IV/00005/2013 tartalomhoz kommentek fűzését (pl. blogbejegyzés és a hozzá kapcsolódó kommentek viszonya), így e tekintetben már tárhelyszolgáltatónak is minősül, sőt amennyiben az oldalán keresőszolgáltatást is működtet, e tevékenysége is a közvetítő szolgáltatások körébe tartozik. A közvetítő szolgáltató felelőssége e tevékenysége körében korlátozott: a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért – az Ektv.-ben meghatározott feltételekkel – nem felel, az ilyen információkat nem köteles ellenőrizni, valamint nem köteles jogellenes tevékenység folytatására utaló tényeket vagy körülményeket keresni [Ektv. 7. § (2)–(3) bekezdés]. [39] Viszont a közvetítő szolgáltató az általa előállított, vagy hozzáférhetővé tett tartalom tekintetében szolgáltatónak tekintendő és akként felel, akkor is, ha tevékenysége túlnyomórészt közvetítő szolgáltatás, mert az általános szabály szerint a szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért [Ektv. 7. § (1) bekezdés]. IV. [40] 1. A Kúria ítélete szerint a jogerős (másodfokú) döntés helytálló a tekintetben, hogy mivel az indítványozó a honlapján blogbejegyzések megtételére biztosított lehetőséget, nem élhet az Ektv. 2. § l) pontja lc) alpontjában meghatározott tárhelyszolgáltatót illető korlátozott felelősséggel, ezért ez alapján nem mentesülhet. A perbeli kommentek a Kúria által is helybenhagyottan magánjellegű megnyilvánulások voltak, ezért az Ektv. 1. § (4) bekezdése értelmében nem tartoznak a törvény tárgyi hatálya alá, így – a törvény alapján – az alperes sem mentesülhetett az Ektv. közvetítő szolgáltatóra vonatkozó szabályai alapján. Utalt arra is, hogy mivel az alperes internetes oldalán különböző hozzászólások elhelyezésére ellenőrzés nélkül biztosít lehetőséget, számolnia kell azzal, hogy közöttük jogsértő közlés is szerepel. A bírósági ítéletek a régi Ptk. 75. § (1) bekezdését és 78. § (1)–(2) bekezdését úgy értelmezik, hogy azáltal, hogy a jogsértő véleményt tartalmazó hozzászólás az indítványozó honlapján jelent meg, híreszteléssel valósult meg a jóhírnév sérelme, amellyel az indítványozó maga is jogsértést követett el. [41] 2. Az Alkotmánybíróságnak tehát abban kellett állást foglalnia, hogy sérti-e az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, ha a bíróság a törvényt úgy értelmezi, mint a Kúria vitatott ítéletében, vagyis úgy, hogy az internetes oldalon közzétett kommentek – a felhasználók bejegyzései az oldalon közzétettekről, vagy velük kapcsolatban – tartalmáért az indítványozó akkor is felel, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról, vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította. [42] 2.1. A kommentek – eltérően a másodfokú bíróságnak a Kúria által helybenhagyott álláspontjától – nem lehetnek magánjellegű megnyilvánulások; ha azok lennének, nem állhatnának a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt. A magánközlések – magánlevelek, telefonbeszélgetés, email, magánbeszélgetés, napló stb. – nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadsága védett körébe, mert csak meghatározott személyeknek, esetleg senkinek, de semmiképpen sem a nyilvánosságnak (bárkinek) szánt közlések. Ezeket az Alaptörvény VI. cikke védi, mert a magánélet körébe tartoznak. Az Ektv. 1. § (4) bekezdése ilyen közlésekről – vagy ilyenekről is – szól, mint pl. az interneten kötött szerződésekkel kapcsolatos jognyilatkozatok, amelyek tehát nem állnak a véleményszabadság védelme alatt. A komment, amelyet szerzője valamely bárki számára hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját nevén, hanem választott felhasználónévvel –, nem tekinthető magánközlésnek; a komment valóban magánvélemény (t.i. a szerző saját véleménye, nem „hivatalos” vélemény), de ettől még a nyilvánosságnak szánt közlés. public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/4E4D071867671629C1257B0C00212E7F?OpenDocument 9/20