1336 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI Az indítványozó szerint az is kifogásolható, hogy az eljáró bíróságok nem végeztek alapjogi mérlegelést. ­Problémásnak tartja az indítványozó, hogy az eljáró bíróságok nem tekintették közszereplőnek a magánvádlót (aki álláspontja szerint a kritika közzétételekor is annak minősült, már csak azért is, mivel a cikk közzétételekor még aktívan folyt az önkormányzati választás kampányidőszaka), valamint azt is, hogy a bíróságok megállapították az indítványozó felelősségét a megosztott cikkben lévő kijelentések miatt is. [11] Álláspontja szerint a „csicska” és a „böszme” kifejezések nem becsületsértőek, így ezt is az Alaptörvénnyel ellentétes módon ítéleték meg az eljáró bíróságok. A véleményt az Alaptörvény érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védelmezi, a bírósági ítéletek által azonban véleménye szerint sérült a szabad véleménynyilvánítási joga, illetve a közügyek szabad vitathatósága is, mivel az ítéletek következménye, hogy nem bírálható szabadon a közhatalom működése. Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a kifogásolt cikk a mai napig olvasható, tehát álláspontja szerint nyoma sincs annak, hogy azzal szemben sajtóhelyre-igazítási eljárás lenne folyamatban. A magánvádlónak mint közszereplőnek nagyobb tűrési kötelezettsége volt, amelyet az eljáró ­bíróságok nem vettek figyelembe. A közszereplői minőségét támasztja alá az is, hogy a magánvádló (mint volt MSZP-s képviselő) azóta is aktívan oszt meg a Facebook oldalán olyan cikkeket, amelyek Sümeg településsel vagy más politikai kérdésekkel kapcsolatosak. Ezen állítását véleménye szerint a következetes alkotmánybírósági gyakorlat is alátámasztja. A bírósági ítélet felfüggesztését azért kéri, mert az ellehetetleníti, hogy közéleti kérdésekben véleményt tudjon nyilvánítani. II. [12] Az Alaptörvény érintett rendelkezései: „VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.” „IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. […] (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.” „XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” III. [13] 1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-a tekintetében részben megfelel az Abtv.-ben foglalt formai és tartalmi követelményeknek. [14] 2. Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára ­biztosítva. [15] Az alkotmányjogi panasz beérkezését követően az Alkotmánybírsóág számára nem volt egyértelmű, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta-e be, ezért az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlási felhívást küldött az indítványozónak. A hiánypótlásra küldött válaszból azonosítható volt azonban, hogy a panaszt határidőben nyújtotta be az indítványozó. [16] Jelen ügyben az alkotmányjogi panaszt az alapul szolgáló eljárás vádlottja nyújtotta be az alapügyet érdemben lezáró bírói ítélettel szemben, amely tekintetében további jogorvoslatnak nincs helye.