Kúria IV.Pfv.20.613/2021/4 7 meg a döntését, amely a felülvizsgálati eljárásban lehetőséget ad a bizonyítékok felülmérlegelésére. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, a felülvizsgálat a Pp. 406. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett jogerős határozatok ellen jogszabálysértésre alapítottan igénybe vehető rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati kérelemnek a Pp. 413. § (1) bekezdés a) - e) pontjában felsorolt tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie. [26] A felperesek felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértésre is hivatkoztak (iratellenes megállapítások, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése), ehhez kapcsolódóan azonban megsértett jogszabályhelyet nem jelöltek meg, felülvizsgálati kérelmük indokait ilyen jogszabályhoz kapcsolódóan nem fejtették ki. A felülvizsgálati kérelmük nem tartalmazza a Pp. 413.§ (1) bekezdés b) pontjában felsorolt valamennyi kötelező tartalmi kelléket, azt, hogy az állított jogszabálysértés hogyan és miért hatott ki az ügy érdemi eldöntésére. Az a felülvizsgálati hivatkozásuk ugyanis, hogy a felülvizsgálati kérelmében megjelölt anyagi jogi jogszabályokat a másodfokú bíróság nem megfelelően alkalmazta, nem azonos (azonosítható) az állításuk szerinti eljárási szabálysértéssel. E tekintetben a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 413. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, ezért a Kúria - az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. Polgári jogegységi határozattal a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintett, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. és 4. pontjára is figyelemmel - azt figyelmen kívül hagyta. [27] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [28] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a felperesek magánélethez való jogának és az alperes (sajtó) véleménynyilvánítási jogának a kollíziója miatt helyes érdekmérlegeléssel jutott-e arra az eredményre, hogy a felperesek személyiségi jogsértés iránti keresete alaptalan. [29] A felperesek állítása szerint az Alaptörvény egyértelműen a magánélet védelmét jelöli ki elsődleges alapjognak, amelyet az alperes – a képfelvétel közzétételével – megsértett, mivel a legvédettebb magánszférájukat hozta nyilvánosságra, ezzel pedig elvonta a magánéleti eseményeik feletti rendelkezési jogukat. A felperesek hivatkozása szerint a képfelvétel nyilvánosságra hozatalával az alperesnek az volt a célja, hogy szándékosan beavatkozzon a politikai küzdelmekbe, illetve a cikk már a 2019. júniusi európai parlamenti választási kampányt szolgálta. [30] Az alperes ezzel szemben azzal védekezett, hogy az I. rendű felperes a náci karlendítésével és a II. rendű felperes abba belenyugvó magatartásával azt fejezték ki, hogy rokonszenveznek a nemzetiszocialista eszmékkel, azt támogatják, üdvözlik. Az alperes ebből arra következtetett, hogy a Párt vezetősége továbbra is a radikális irányvonalat tartja meghatározónak, vagyis lényegében nem valósult meg a politikai mérséklődésnek a politikai diskurzusban kinyilvánított folyamata. Erről pedig megítélése szerint tájékoztatnia kellett a