Kúria IV.Pfv.20.613/2021/4 8 közvéleményt, hogy a nézőkben megfelelő vélemény alakulhasson ki a Pártról, illetve képviselőjéről. [31] A Kúria kiemeli, hogy a felperesek állításával szemben a magán- és családi körben történt cselekmények nem mindig és minden körülmények között tartoznak a magánélet védelme alá. Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével védett, a magánélet védelméhez fűződő jog nem „elsődleges” más alapjoggal, így a IX. cikkel védett alapjoggal szemben sem. A bíróságoknak a magánélethez való jog más, azonos szinten védett jogokkal – elsősorban a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával – való konfliktusának megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérnie a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával. [32] A felperesek állításával szemben az Mvtv. 2. § (2) bekezdése az Alaptörvénnyel összhangban mondja ki, hogy a magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg. E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható. [33] Az Alkotmánybíróság gyakorlata egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez (amikor a megosztott információ a közélethez kapcsolódik) fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik {3308/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [28], 7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [17],[47]}. Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint a közéleti vita nemcsak a szűkebb értelemben vett politikai vitát jelenti, hanem valamennyi társadalmi jelentőségű kérdés megvitatása is ebbe a körbe sorolandó. A puszta információs érdek (a közvélemény kíváncsisága) nem szolgáltatna alapot az Alaptörvény II. és VI. cikkeinek korlátozására, a demokratikus vita lehetőségének biztosítása viszont igen {26/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [27], [29]}. [34] A másodfokú bíróság a jogsértés megítélése során – az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján – helytállóan vonta az értékelés körébe és a Kúria is meghatározó jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cikk témája a közéleti vita körébe tartozik: azt mutatja be, hogy a Párt hivatalos kommunikációjával szemben a vezetőség továbbra is támogatja a nemzetiszocialista eszméket. Az alperes a képfelvétel közzétételével ezt a közlését igazolja, mivel azon – az I. rendű felperes tagadásával szemben – egyértelműen látható és beazonosítható a náci karlendítés. E témához szorosan kapcsolódnak az ezt követően bemutatott képek: a lakodalmon a résztvevők szórakoztatását célzó rasszista és homofób viccek, a vendégek között jelenlévő pártvezetők szerepeltetése. A Párt akkori elnöke, név3 és név5 pártszóvivő bemutatása, háttérben a templommal, amely csupán háttérként szolgál, ugyanakkor e képfelvétel is szorosan kapcsolódik a cikk mondanivalójához. A menyasszonytánc közben név4 pártigazgatót jelenítik meg, ezt követi az ültetőkártyák szerepeltetése annak igazolásaként, hogy a II. rendű felperes továbbra is használja a „skinhead” korából ismert „név6” becenevet. A felperesek állításával szemben, a hegyi séta sem önkényesen jelenik meg, mivel aközben kerül sor a cikkben tárgyalt náci karlendítésekre. [35] Az EJEB is számos döntésében vizsgálta a véleménynyilvánítás szabadságához (10. Cikk) kapcsolódóan a magánszemélyek magánszférájához való jogának (8. cikk) a terjedelmét. Kifejtette, hogy az Egyezmény 10. Cikke nem csak a gondolatot és az információt védi, hanem azt a formát is, amelyekben az megjelenik, így kiterjed a képfelvételek közlésére is, azaz a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja azok közzétételét is. (Von Hannover kontra Németország (No.2.), no.40.660/08 és 60.641/08, 2012. február 7-i ítélet, Von Hannover kontra Németország (No.3.), no.8772/10, 2013. szeptember 19-i ítélet, Verlagsgruppe News GmbH. and Bobi v. Ausztria, 59.631/9, 2012. december 4., [59]). Az EJEB ítéleteiben általános jelleggel – az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszerhez hasonlóan –