1656 Az alkotmánybíróság határozatai nek a helyi intézmények fejlesztésének támogatásával kapcsolatos magatartását, így a megnyilvánulásnak a tényközlési eleme csak kisebb súlyú. Ezért az elhangzó állítás összességében politikai véleménynek minősül, amivel az érintett önkormányzati képviselőjelölt ezzel arra kívánt utalni, hogy az ellenzéki képviselők általában nem támogatták az intézményfejlesztéseket. A HVB azt is kiemelte döntésében, hogy amennyiben az indítványozó a kijelentéseket valótlannak ítéli, a kampányban lehetősége van annak széleskörű cáfolatát adni. A HVB hangsúlyozta azt is, hogy a Ve. a negatív kampányt sem tiltja. [5] 1.2. Az indítványozó és az MSZP a HVB döntésével szemben fellebbezést nyújtott be a Fejér Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), amely azonban a 42/2019. (IX. 20.) számú határozatával a HVB döntését helybenhagyta. A TVB megerősítette a HVB azon érvelését, miszerint az érintett önkormányzati képviselőjelölt csak általánosságban minősítette az ellenzék magatartását, ráadásul a szövegkontextusból kiemelt mondat önállóan nem vizsgálható, mert megbontaná a megszólalás logikai összefüggését, valamint lehetetlenné tenné a megszólaló valódi céljának, szándékának megítélését. A TVB hivatkozott az Alkotmánybíróság 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában foglaltakra is, és ez alapján hangsúlyozta, hogy a tényállítások megítélése során nem lehet kizárólag a kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére hagyatkozni. A TVB ezért megállapította, hogy a videó és annak közlései a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartoznak, mivel a szó szerinti tartalomtól függetlenül a kijelentésnek észszerűen tulajdonítható olyan jelentés, amelyet a választópolgárok az érintett ellenzék politikájával szembeni véleményként értelmezhetnek. [6] 1.3. Ezt követően az indítványozó és az MSZP felülvizsgálati kérelemmel fordult a Győri ítélőtáblához, amelyben hangsúlyozták, hogy a kifogásolt nyilatkozat olyan állítást tartalmaz, amely egyáltalán nem fedi a való­ ságot, ugyanis az ellenzéki képviselők minden esetben az érintett iskola felújítása mellett szavaztak. Véleményük szerint a HVB és a TVB helytelenül értelmezték a hivatkozott alkotmánybírósági döntéseket, mivel pl. a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatból álláspontjuk szerint az következik, hogy ha egy kijelentésből észszerűen még a kampány keretei között sem következhet olyan értelmezés, amely az érintettek jövőbeli politikájára vagy alkalmasságára vonatkozik, akkor az nem tekinthető politikai véleménynyilvánításnak, és ezért mint tényállítás, az amiatt való felelősség megállapítása is lehetséges. Úgy vélik, hogy a vitatott kijelentés tartalmát a ténybeli elem dominálja, azaz nem tekinthető véleménynek (hiszen annak tartalma tételesen cáfolható), így pedig a 7/2014. (III. 7.) AB határozat szerint nem áll alkotmányos védelem alatt. A kijelentés ugyanis nem az ellenzéki jelöltek alkalmasságát vitatja, hanem egy konkrét szavazás során leadott „igen” szavazatukat vonja kétségbe. Ezért a kijelentés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, és így sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelveket is. Álláspontjuk szerint a TVB abban is hibázott, hogy a teljes videót vette alapul – amely valóban tartalmaz véleményeket is – és nem csak a kifogásolt mondat tényállásszerűségét vizsgálta. [7] A Győri ítélőtábla végzésében nem találta alaposnak a felülvizsgálati kérelmet, így a TVB határozatát helybenhagyta. Az ítélet indokolásában a Győri ítélőtábla kiemelte, hogy döntése meghozatala során figyelembe kellett vennie, hogy az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint egy választási kampányban a lehető legszélesebb körben érvényre kell juttatni a közügyek vitathatóságának követelményét, és így a jelöltek alkalmasságáról, politikai programjairól alkotott akár túlzó vagy fokozott hangvételű vélemények is elfogadottak. Egy kifogásolt kijelentés megítélése során ezért – az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint – nem a köznapi értelembe vett bizonyíthatósági tesztet kell alapul venni, azaz a vizsgálat nem szorítkozhat pusztán a nyelvtani értelmezésre, hanem annak is jelentősége lesz, hogy az érintett kijelentést milyen szövegkontextusban, milyen szituációban fogalmazták meg, és ez alapján kell annak valódi jelentését, a választópolgárok részére értelmezhető kampányüzenetét értelmezni. Ezért a Győri ítélőtábla is hangsúlyozta (egyetértve a TVB álláspontjával), hogy a kifogásolt mondatot nem lehet önmagában megítélni, a vizsgálatnak szükségképpen ki kell terjedni a teljes szövegkörnyezetre, a logikai és tartalmi összefüggésekre is, azaz arra, hogy az összességében milyen üzenetet hordoz a választópolgárok irányába. Erre tekintettel a Győri ítélőtábla az ítéletében kiemelte, hogy a kifogásolt nyilatkozatnak valójában nem az volt a jelentése, hogy az ellenzék nem támogatta a megnevezett iskola felújítását. A kifogásolt kijelentés ugyanis arra utalt, hogy egyfelől az érintett iskola felújítását az önkormányzat a jövőben végrehajtja, másfelől, hogy az elmúlt években kétmilliárd forint értékben végzett az önkormányzat intézményfelújításokat. A Győri ítélőtábla megítélése szerint a kifogásolt kijelentés arra vonatkozott tehát, hogy ezeket a már megvalósult felújításokat nem támogatták az ellenzéki képviselők. Ezen állítás valósságát azonban