Kúria IV.Pfv.20.613/2021/4 3 tényből okszerűen vonható le az a következtetés, hogy noha a Párt világnézete megváltozott, a II. rendű felperes által 2018. évtől elnökként vezetett párt vezetősége továbbra is a radikális irányvonalat tartja meghatározónak. A képfelvétel alapján ugyanis az is megállapítható, hogy a II. rendű felperes az I. rendű felperes kézmozdulatát nem akadályozta, az ellen nem emelt szót, ráutaló magatartással kifejezte az egyetértését. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a név2 internetes oldalon 2019. január 20-án „Náci karlendítéssel pózolt az esküvői fotózásán a név elnökének felesége” címmel megjelent cikkben, illetve a név2 2019. január 20-án sugárzott hírműsoraiban az esküvőjükről, lakodalmukról, illetve annak előkészületeiről készített felvételeket nyilvánosságra hozta, megsértette a felperesek magánélet tiszteletben tartásához fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest elégtétel adására, bocsánatkérésre és személyenként 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [5] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a magánélethez való jog csak a feltétlenül szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható, azonban lényegi vonása, hogy az egyén akarata ellenére mások azt ne sérthessék meg. [6] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az I. rendű felperes nem, míg a II. rendű felperes ugyan közszereplő, azonban mivel az esküvője nem kapcsolódik a közéleti szerepvállalásához, ezért e vonatkozásban neki sincs fokozott tűrési kötelezettsége. A közszereplőről készült fénykép nyilvánosságra hozatala ugyanis csak az érintett hozzájárulásával tekinthető jogszerűnek, amennyiben az nem az érintett közszerepléseivel összefüggésben és közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretek között történt. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a közszereplők esetében is szükséges a magánszféra, a magánélet, a magánlakás, a magánbeszélgetés, a magánlevelezés, az otthon, a család feltétlen védelmének biztosítása annak elkerülése érdekében, hogy az egyéni létbe vetett bizalom – amely nélkül a személyiség szabad kibontakozása, fejlődése elképzelhetetlen – ne rendüljön meg. A házasság és az esküvő a házasuló felek abszolút védett, intim szférájához tartozó esemény, amelybe az alperes jogellenesen hatolt be azzal, hogy a felperesek esküvőjén készült képfelvételt – a felperesek tudta és hozzájárulása nélkül – a nagy nyilvánosság elé tárta. Az elsőfokú bíróság a magánélet tiszteletben tartása, illetőleg a szólás és sajtószabadság kollíziójának vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy az alperes a képfelvételnek a felperesek hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalával megsértette a felperesek magánélethez való jogát. [7] A sérelemdíj mértékének meghatározásánál a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266. § (2) bekezdésére utalva köztudomású ténynek tekintette, hogy jelentős mértékű volt az alperes jogsértő magatartásának felperesekre gyakorolt hatása. További szempontként értékelte, hogy a felvételek megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára jogszabályt sértve került sor, a felvételek birtokba vétele és felhasználása erőteljesen beleavatkozott a felperesek magánéletébe. Az elsőfokú bíróság azt is figyelembe vette, hogy a felvételek más médiafelületeken is megjelentek, így nem csak az alperes híranyagának következménye volt a felpereseket ért, általuk megfogalmazott valamennyi sérelem.